Lizával újfent
A blogomról sokminden elmondható mostanában, csak az nem, hogy aktív. Mondhatni képtárként funkcionálom jelenleg. Végülis ez is egy megoldás, hisz, legalább elérhető felületen vannak mentve a képeim, egy esetleges géplerohadáskor meg nem kell anyázni, mint eddig.
Lizás képek következnek ismét. Csakhogy már némi anekdota is társuljék a dologhoz, ne csak a száraz valóság: Ki is ő? Nos ez nyilvánvaló tán már: a párom. Ám igen érdekes összejövésünk volt, hisz jókora barátságnak indult mindez kettőnk közt. Nemúgy mint a legtöbb esetben (úgyáltalánosságban), hogy csak úgy előbukkan hirtelen a bozót mögül valami asszony, aztán PUFF, célkeresztbe fogom és sniper puskával eltalálom ámor-nyilammal - de most itt nem. Sőt erről a kezdetekben szó sem volt! Közel ugyanis több mint egy ÉVE már chatelgettünk, ám a távolságot illetően (messzemenőleg a legtávolabbi párom eddig, 280 km-re tőlem Hajdúszoboszlón, szinte az ország határán él) egyikőnkbe sem merült fel hát hogy mi 'úgy együtt'.
Egészen mostanáig. Illetőleg egészen februári kezdetig, mikoris egyre gyakrabb jött fel Pestre. Dannek és többieknek is hamar szimpi lett, ám nekem tiltott gyümölcs is volt, hisz akkoriban volt barátja is. Hozé úr azonban fogta aztán szépen lecsapta annak a balfasz kis fickónak a kezéről drága Lizát, és emígyen e történet szép fordulatot vett - mai napon immár egy hónapja kapcsolatban.
Nos ez vót a sztori.
Ehétvégi hajóskirándulásunk képei következnek, Szentendrére hajóztunk le egy sétahajóval, és ottan túrázgattunk, ettünk ittunk jót mulattunk, ésatöbbi, subidú. Tessék kukkerolni, de jaú volt.
Utolsó kommentek